09-12-03
back
a magyar élelmiszeripar szégyene: a (vizes) zsemle
amikor a műanyag tárolóból kivettem, szanaszszétkarcolta a kezemet. amikor megpróbáltam felvágni kersztbe-kultúráltan, akkor a fele elporzott az asztalon: repeszek mindenhol.
a többiről annyi mondtható el, hogy minden rendben van és semmi nincs rendben. Ma az utóbbi.
09-07-26
álom
Balatonparti fesztiválon beszélgetek egy orvossal. német, de brit módon megkötött selyemkendő van rajta és világos öltöny mellénnyel: nem illik oda. kiszúrom, hogy a csávó afrikai emberek hátába injekciót ad. antibiotikumot. (kilóg a szebéből a doboz, láttam már ilyet)vita: azt mondja egyébként ellenkeznek. arról fogalmam sincs, hogy miért kell antibiotikum az afrikaiknak, de erkölcsi prédikációt tartok a németnek a fajok egyenlőségéről és a személyes szabadságuk megsértéséről. nem veszi komolyan, mosolyog.
Hozzánkcsapódik egy csaj, aki azt hiszem a gabika, de csak az alakjára emlékszem. Együtt felmegyünk a dokihoz. Szocreál nyaralóból átalakított möchtegern luxus, semmi különös. a csávó becsukta az ajtót és akkor kezdek el félni, mert érzem, tudom, hogy itt tart, de persze nem mond semmit. Próbálok beszélgetést fenntartani, provokálom a nézeteit, de már nem tudok a tárgyra koncentrálni, mert menni akarok, és látom, hogy nem fogok csak úgy kisétálni.
Még egy német. Nagyon hasonlít a másikhoz, de egyenruhában van. Gabikát elengedik, mert nincs rá szükség. Este vacsora a vízparton: fehér ruhában vagyok, vastag choker a nyakamon, konty. lehet, hogy ez is egyenruha. Gabika is ottvan, és tudja, hogy fogoly vagyok.
Odajönnek hozzám mindenféle emberek: egy kínai biztosít róla, hogy nagyon sajnálja, hogy ilyen helyzetbe kerültem, de ne is próbáljak menekülni, mert nincsen esélyem. megkeresnek. (nem szankcionálják a szökést, egyébként) Lepusztult nővel találkozom az autcán, mert egyébként kimehetek, olyan sokan vannak, hogy bármikor bárki , akik "közülük való" odaléphet hozzám és mondja, hogy visszamegyünk és akkor az lesz. Lepusztult nőnek szétáll a haja, sárga, betegesen sovány és otthonkában van. Őt is elfogták, valamikor régen. vacsorákra már nem jár, hasznát nem veszik, de ott kell maradnia. Mindegy is neki, mert minden sejtje megadta magát. Söpör.
Azért megpróbálom, a balatoni nyaralóban kötök ki. Vannak velem emberek, akik segíteni akarnak. Az egyik azt mondja bújjak el, és imádkozzak, hogy ne vegyenek észre. Csapda. Csak az ágy alá lehetne bújni, de kizárt, hogy oda ne nézzenek be. Állok a szobában, mert ugye minek erőlködjek és mindkét oldalról jönnek be. Visszatartom a levegőt, mintha számítana,hogy hallanak-e, mikor úgy állok ott, mint akit lecövekeltek. Félelem és tehetetlenség vagyok csak, nem tudok gondolkodni. Mellettem a kínai. Szánakozik, de nem tud segíteni. Ő is fogoly. (izzadtan ébredés, szívverés, visszaalvás)
A házban egyedül vagyok, laptop-internet, minden működik, csak nem tudok mailt küldeni. Úgy néz ki, hogy relatíve szabadon mászkálhatok, de nem kontaktálhatok senkivel az "előző életemből". Kimegyek, kezemben egy c25 mobil, fel akarom hívni az andrist, de nem jó az aksi, lemerül, ahogy kicsöng. Nincsen egyenruhájuk, de már felismerem őket az arckifejezésükről; vagy öten vannak harminc méteres körzetben, pedig keresni akartam egy nyilvános telefont még.
09-07-04
#354
hátbazmeg.....ezt nem hiszem el: a fesztblog a the colint david bowie-hoz hasonlította. az agyam eldobom. idióta népség.
09-05-05
#352
rekedt vagyok.
nem, nem, nem úgy értem, hogy karcos a hangom! - azt tudom; mivel ötéves korom óta olyan, mint karádynak, most attól félek, hogy joe cocker is elbújhatna mellettem. eh, rettenet, de legalább már kapok levegőt. természetesen gyanakszom: arra, hogy gégerákom van, arra, hogy A nem is gondol rám, hogy M megöli magát, hogy nem fognak kifizetni, hogy úgy büntet az isten, hogy sunyi módon ad és ad és ad, aztán majd gyorsan elvesz, pedagógiai célzattal. (nem, nem cserélem a "gyanakodás" a "félés" fogalmakat.)
az órákban az volt, hogy egy ember egy napjában benne van az egész élete. én értem, hogy CC hogyan értette. C.d. azon napjában benne volt minden. nekem ebben az egész hetemben nem volt egy nap sem... najó, egy.
hisztis vagyok.
várok, és semmit nem utálok jobban, mint várni. akkor sem, ha fél óráról van szó, amit otthon tölthetek bármivel. ezért vagyok hisztis.
09-05-03
#351
az előbb eljátszottam a gondolattal, hogy bekopizzak ide egy levelet, mert az írója elég pontosan felvázolta, hogy hogyan romlanak el körülöttem mindig a dolgok. persze, nem csinálok ilyet, még azzal sem akinek nagyon rossz dolgokat kívánok, de azért mégis: egyelőre meglehetősen ésszerűen viselkedek. nem tudom félelemből vagy unalomból vagyok-e ennyire passzív. jó lenne, ha ma történne valami; valami "veszélyes" ami miatt azonnal cselkedni kell, amiért hatvanszor kell telefonálni, ami miatt az utcán kell taxit fogni, vagy bármi. olyan dolog, amitől potenciálisan összeomlik a világ- csak, hogy lássam, képes vagyok-e még egyáltalán cselekedni, vagy végképp hagyom a dolgokat maguktól megrohadni, mert nincs az az isten ami miatt egy tapodtat is engednék abból, ami egyébként csonttá aszal.
be fogok csavarodni, de mindegy, leitatom és erőszakkal asszimilálom; nem lesz feltűnő.
itt az orsi a rácsnál.
09-04-20
#350
09-04-20
#349
kíváncsi lennék rá, hogy csak a szokásos éveleji mélyrepülésem aludt el, vagy az a tré, hogy még annyira sem alszom rendszeresen, mint egyébként; sem. mindenesetre pár egyedül töltött óra stabilizálta a hangulatomat: jó...bár a franc se akar mindenki heathcliffje lenni.
pár napig még túlélésre kell játszanom, nem csak magamban, hanem a többiekkel is: ugyanolyan rossz társaság vagyok, mint amilyen rossz nyelvoktató vagy cikkíró. ha sikerül mostantól nyolcig aludnom, akkor viszont holnap jófej leszek.
09-04-15
#348
A koránkelési kálváriámból azt a tanulságot szűrtem le, hogy bármit csinálok, ha reggel 5 és tíz között nem alhatok, akkor egész nap agyhalott roncs vagyok és csíp a szemem meg az arcom. semmilyen racionális indokom nincsen rá, hogy ezt csináljam, hacsak az nem számít annak, hogy megelégeltem, hogy mindenki azt hiszi, hogy csakis azt, és akkor csinálom, amihez kedvem van. (pedig nem: pl.tizenhat és fél évig jártam iskolába és ha az óvodát is számoljuk, amit pontosan ugyanannyira utáltam, akkor az 19 év keserves időpocsékolás volt. sokkal okosabb lennék, ha ehelyett okos emberek társaságában töltöttem volna az időmet.)
na mindegy, lamentálhatok napestig, a helyzet az, hogy most kurvajól vagyok, de mivel csak két órát tudtam aludni és nem fekhetek vissza, nemsokára kurvaszarul leszek. ezt és az egyéb egzisztencialista kisüléseket leszámítva viszont minden oké.
09-04-10
#347
ah, jó volt tegnap az A38 teraszán üldögélni. az a csávó lépett fel, aki a protectionon énekel. nagyon öreg és nem tudom megjegyezni a nevét: pp azt mondta, hogy "idült boldogság" ül az arcán, meg azt is, hogy egy nótát fújok a klérussal, továbbá azt, hogy nff-hez hasonlítok. ezt kifejtette, de úgy látom, hogy sem a magam, sem nff imázsát nem rongálhatom azzal, hogy kiadom a sztárallűrök elfogadtatásának mikéntjét.
mindig gondos d megígérte, hogy elhoz, de a mikit küldte el értem, mert valmi dolog volt a boxszal... de a mikinek állatfigurás matricák vannak a szélvédőjén: najó, csütörtökön elmegy.
09-04-09
#346
09-04-06
#345
az előbb felhívtam apámat, fogalmam sincs, hogy miért. mindenesetre aranyos volt: valószínűleg azért, mert regisztrálta, hogy ébren vagyok ilyenkor: tehát dolgozom, tehát minden rendben lehet velem.

